SZTE

 

Telefon: 06 62/545-159
Iktató iroda: 06 62/545-718
Fax: 06 62/545-893

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TÖRVÉNYSZÉKI ÉS IGAZSÁGÜGYI ORVOSTANI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE

A Ferenc József Tudományegyetem 1872. évben a XIX. törvénycikk felhatalmazása alapján alakult meg Kolozsvárott a Jogakadémia és az Orvos-sebészeti intézet összevonásának eredményeként. Működését alapításának évében négy karral kezdte meg és az Általános Orvostudományi Karon a törvényszéki orvostan is intézeti szintű reprezentációt kapott. Az I. világháborút követően az egyetem Kolozsvárt elhagyni készült, és előbb Pozsonyba, majd Budapestre menekült. Szeged városa ebben az időben felajánlotta, hogy hajlandó az egyetemet Szegeden elhelyezni és anyagilag támogatni. Ezen felajánlásra is figyelemmel az 1921. évi XXV. tc. a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet Szegedre telepítette, és az 1921. október 10-én kezdte meg működését. Az orvosi kar 16 tanszékkel rendelkezett, amelyek hét különálló, eredetileg más célt szolgáló épületben nyertek elhelyezést. Részben kormányzati, részben helyi támogatás eredményeként 1926-1930 között hat új klinika létesült a belváros és a Tisza-part közötti területen, a Dóm téren pedig felépült az a tömb, ahol az elméleti intézetek többsége a kor viszonyainak megfelelő, korszerű elhelyezést kapott. A szűkös anyagi helyzet azonban nem tette lehetővé az anatómiai, a kórbonctani és a törvényszéki orvosi intézetek kampuszon belüli elhelyezését, és ezért ideiglenes jelleggel azokat a Rókusi Elemi Népiskolába telepítették. A város ekkor kötelezettséget vállalt arra, hogy gondoskodik ezen intézetek későbbi” megfelelő elhelyezéséről.” Györffy István, az egyetem rektora Kiss Ferencnek az Anatómia Tanszék újonnan kinevezett tanszékvezető egyetemi tanárának székfoglalóján 1929. szeptember 29-én kifejtette: „Rövidesen Kolozsvár mintájára itt is az Anatóma, Kórbonctan, Törvényszéki Orvostan hatalmas épülete épüljön fel mielőbb és álljon egyik frontja délnek, a másik a tudomány felé.” Az „ideiglenes” elhelyezés azóta is fennmaradt, és bár valamennyi újonnan kinevezett tanszékvezető azzal az ígérettel vette át a megbízatását, hogy az intézet rövidesen új épületbe költözik, erre több ízben részletes kivitelezési tervek is készültek, a gyakorlati megvalósítás az ismételten felmerülő anyagi nehézségek következtében meghiúsult.

A Törvényszéki Orvostani Intézet első tanszékvezető egyetemi tanára Demeter György (1875-1925) volt. Demeter professzor az egyetemmel együtt költözött Szegedre és szervezte meg az új intézet személyi és tárgyi feltételeit. A személyzet az első két évben négy, majd később öt főből állott. Az orvostanhallgatók heti 3 elméleti és 2 gyakorlati órában tanulták a törvényszéki orvosi ismereteket.

A tanszék következő vezetője Jankovich László (1887-1967) volt. Kinevezését követően átszervezte, majd külső alapítványi segítséggel új felszereléssel rendezte be az intézetet és emelte magasabb szintre annak elméleti és gyakorlati munkáját. Az orvostanhallgatók oktatása heti 8 órában (5 elmélet és 3 gyakorlat) történt, amely mellett speciális kurzusokat is tartott. A jogászhallgatók továbbra is heti 2 órában hallgatták az előadásokat. A kar dékánja volt az 1930-31-es tanévben. Munkatársainak többsége rövid törvényszéki orvostani gyakorlat után az orvostudomány más területein folytatta működését, de 1926-ban került az intézetéhez Incze Gyula és Fazekas I. Gyula, akik később a szakma vezetőivé váltak. Tudományos munkája a mérgezések okozta pathológiai és ezen belül a központi idegrendszeri károsodásokra terjedt ki.A gyakorlati törényszéki orvosszakértői munka, a tanszékeken fennálló jelentős fluktuáció tapasztalatai alapján már 1927-ben felhívta a figyelmet a magyar törvényszéki orvostan válságára, amely azonban meghallgatásra már akkor sem talált.

A világgazdasági válságot követő gazdasági megszorítások a Szegedi Tudományegyetem létét is veszélyeztették. Előbb a vidéki egyetemek egyikét – az elhatározás szerint a szegedit – kívánták megszüntetni, majd a tiltakozás eredményeként az a megoldás született, hogy a vidéki egyetemeken az egyes tanszékeket összevonják, és így csökkentik a fenntartási költségeket. Ezen központi intézkedés eredményeként valamennyi vidéki egyetemen, így a Szegedi Tudományegyetemen is 1934-ben megszűnt az önálló Törvényszéki Orvostani Intézet, Jankovich professzor a Debreceni Tudományegyetem Anatómia-, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatója lett, amely mellett felügyelő tanárként ellátta az önállósságát ott is elvesztett Törvényszéki Orvostani Intézet igazgatói teendőit.

A Törvényszéki Orvostani Intézet vezetésével Szegeden a Kórbonctani Intézet igazgatóját, Baló Józsefet (1896-1979) bízták meg, aki ezt a feladatát 1945-ig látta el. Bár elsősorban pathológiai érdeklődésű volt, letette a törvényszéki orvostani szakvizsgát, és tudományos munkássága között a zsírembólia keletkezési mechanizmusára, valamint az ammóniák vérképzésre gyakorolt hatására vonatkozó vizsgálatai és közleményei igazságügyi orvostani jelentőséggel is bírnak. Az oktatás a korábbi óraszámban folyt, az elméleti órákat Baló professzor tartotta, míg Incze Gyula és Fazekas I. Gyula magántanári előadásokat hirdetett meg.

A II. világháború hadműveleteinek befejeztével 1944. október 22-én Hermann Egyed rektorhelyettes Incze Gyulát (1902-1955) „a tanári testület határozata alapján felkérte a törvényszéki orvostani, kórbonctani és kórszövettani, valamint bonc-, szövet-, és fejlődéstani előadások belátása szerinti óraszámban vállalására és megtartására.”

Incze Gyula a Törvényszéki Orvostani Intézebne 1926 óta dolgozott előbb díjtalan, majd díjas gyakornokként, majd tanársegédként. Szakvizsgáját 1933-ban tette le, „A törvényszéki orvosi gyakorlatban fontosabb mérgezések” című értekezése alapján magántanári habilitációja 1939-ben történt, rendkívüli tanári címet 1945-ben kapott. Nemzetközi kapcsolatai a bécsi, a grazi és az innsbucki törvényszéki intézeteire terjedt ki. Rövid működését követően 1946 szeptember 18-án a Budapesti Egyetem Általános Orvostudományi Karának meghívása alapján átvette a Törvényszéki Orvostani Intézet vezetését, ahol a következő évben nyilvános rendes tanárra és az inézet igazgatójává nevezték ki.

A Törvényszéki Orvostani Intézet vezetését 1946-1973 között Fazekas I. Gyula (1902-1979) látta el.

A 27/1951. sz. MT számú rendelet a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Karából önálló orvostudományi egyetemet hozott létre, és ezzel egyidőben, a magyar bírósági renszer átszervezését követően, a törvényszéki orvostan elnevezést igazságügyi orvostanra változatta. Ennek nyomán az intézet korábbi neve Igazságügyi Orvostani Intézetre változott.

A tanszék átvételét követő 2 éven keresztül egyedüli diplomásként egy gépírónő és egy boncmester segítségével látta el feladatait. A kémiai laboratóriumot 1948-ban szervezte meg, és a következő évtől már főállású vegyész alkalmazására is mód nyílt. Az intézet létszáma folyamatosan gyarapodott, nyugdíjazása idején már 19 főből állott, köztük kilencen rendelkeztek orvosi, illetve vegyészi diplomával. Az orvostanhallgatók heti 2 elméleti és 2 gyakorlati, a fogorvostan hallgatók heti egy elméleti, a joghallgatók heti 2 elméleti órában tanulták az igazságügyi orvostant. A tanszék diplomásai, mint igazságügyi orvosszakértők a Csongrád Megyei Bíróság területén ellátták az orvosszakértői feladatokat is.

A megüresedett intézet igazgatói helyére 1973-ban Földes Vilmost (1925-2000) nevezték ki. Működésének idejére esett az igazságügyi orvostan 1972. évet követő átszervezése, melynek az intézet a szakma dél-alföldi bázisintézményévé vált. Nemzetközi kapcsolatai igen kiterjedtek voltak, melynek eredményeként Otto Prokop a Berlini Egyetem tanszékvezető tanára a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktora címet kapta meg.

Eredménytelen pályázatot követően az Egyetem Tanácsa Varga Tibort (1942) hívta meg 1994-ben az Igazságügyi Orvostani Intézet megbízott tanszékvezető egyetemi tanárának, aki egy évvel később nyilvános pályázatot követően nyerte el végleges kinevezését.

A graduális oktatás a korábbi óraszámban, azonban részben megváltozott tematikával folyik. A korábbinál nagyobb jelentőséget kaptak a közlekedés-orvostan, az alkoholos, kábítószeres befolyásoltság vizsgálata és bizonyítása, az orvosjogi, valamint a társadalombiztosítási kérdések. A magyar és az idegen nyelvű oktatás részben meghívott külföldi előadók bevonásával történik, akik közül Stefan Pollaknak a freiburgi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatójának az Egyetem Tanácsa 2005. évben honoris causa doktori címet adományozott. Az intézet részt vállalt a szakorvosképzés 2000. évben végrehajtott reformjában és az orvosok kötelező továbbképzésének bevezetése után az első ciklus előadásait országos hatáskörrel, nemzetközi előadók bevonásával tartotta meg. A 30/2002. (V. 24.) ESZCSM rendelet alapján létrehozott „Egészségbiztosítás” ráépített szakképesítés megszervezése az intézetben történt. A társszakmák területén a Budapesti Műszaki Egyetemen az igazságügyi szakmérnök képzés, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Továbbképző Intézetéban a közlekedési szakjogász képzés, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a kriminalisztikai szakjogász képzés keretében részben vagy teljes egészében az intézet oktatói tartják az igazságügyi orvostani kurzusokat.

Az intézet tárgyi feltételei jelentősen átalakultak. Új szemináriumi termek létesültek, a morfológiai munkától elkülönült helyen történnek az élőszemély vizsgálatok. A szerológiai laboratórium 1995-től kezdve folyamatosan a klasszikus vér-, szérum-, és enzimcsoport vizsgálatok helyett a DNS-analízis alapján történő bizonyításra tárt át a kriminalisztikai és származás megállapítási ügyekben. A toxikológiai laboratórium korszerű műszerezettsége elsősorban a vér- és levegőalkohol, valamint a kábítószer- kimutatásokat teszi lehetővé.

A tudományos munka folytatását több eredményes nemzetközi és hazai pályázat elnyerése támogatja. Az igazságügyi morfológia, közlekedés-orvostan, az alkohol és a kábítószerek közlekedésben játszott szerepe, a DNS-vizsgálatok igazságügyi orvostani alkalmazása személyazonosítás témakörében tartottak és tartanak az intézet oktatói előadásokat és jelentetnek meg közleményeket hazai és nemzetközi fórumokon. A gyakorlati orvosszakértői munka elismertségét jelzi, hogy vitás, elsősorban orvosok és egészségügyi intézmények ellen indított ügyekben a nyomozóhatóságok és bíróságok az egész ország területéről keresik meg az intézetet.

Az igazságügyi orvostan anyagi megbecsülése az elmúlt 85 év alatt lényegesen nem változott. Az 1921. évi ideiglenes elhelyezés jelenleg is fennáll, bár a többszöri átépítés lehetővé teszi a korszerű követelményeknek megfelelő oktatói, tudományos és gyakorlati munka végzését.

(Varga Tibor, Földes Vilmos)

Készült a Magyar Törvényszéki-Igazságügyi Orvostan Története (szerk.: Sótonyi Péter, Medicina, 2009) című könyv alapján 

egyetem 05

egyetem01

szte-tik