A Nobel-díjas magyar tudósra, Szent-Györgyi Albertre emlékeztek tegnap Észak-Hollandia egyetemi városában, Groningenben. Az ünnepségen szegedi kutatók is részt vettek.

Szent-Györgyi Albert 1922 és 1926 között dolgozott Groningenben. Mint ismert, az idén 70 éve, hogy elnyerte az élettani-orvosi Nobel-díjat; groningeni kutatása az első fázisa volt annak a folyamatnak, amely később Nobel-díjas felfedezéséhez vezetett. Egykori laboratóriumának falán tegnap márvány emléktáblát avatott Frans Zwarts professzor a Groningeni Egyetem rektora és Szentiványi Gábor nagykövet.

Az ünnepségre meghívást kapott a Nobel-díjas tudós egykori munkahelye és emlékének gondozója, a Szegedi Tudományegyetem is, amelynek delegációját Dékány Imre akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár (Kolloidkémiai Tanszék), az SZTE tudományos és nemzetközi kapcsolatok rektorhelyettese vezette, és amelynek képviseletében Dux László tanszékvezető egyetemi tanár (orvoskari Biokémiai Intézet) megnyitotta a Szegedi Móra Ferenc Múzeum által összeállított, Szent-Györgyi Albert életét és munkásságát bemutató kiállítást.

A groningeni egyetem biokémiai tanszékének szervezésében, Szent-Györgyi Albert emlékére biokémiai szimpóziumot is rendeztek, amelyen 5-5 rangos magyar és holland kutató számolt be legújabb eredményeiről. A szimpózium magyar előadói voltak: Dékány Imre, Dux László, Fekete Veronika kutató, Párdutz Árpád egyetemi tanársegéd (SZTE Neurológiai Klinika) és Vigh László akadémikus (MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézet) voltak.

A szegedi Szent-Györgyi emlékünnepségeket októberben rendezik, akkor a groningeni egyetem képviselői is tartanak itt előadást a magyar tudós hollandiai tevékenységéről.