header ort

Head of Department: Ferenc Greksa MD, PhD

Hungary 6725 Szeged, Semmelweis 6.

Email: office.orto@med.u-szeged.hu

Patient right

(Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIC. törvény alapján)

1./ Az egészségügyi ellátáshoz való jog

Minden betegnek – tekintet nélkül arra, hogy magyar állampolgár-e, vagy hogy rendelkezik-e érvényes biztosítással -, sürgős szükség esetén joga van
ˇ az életmentő,
ˇ a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint
ˇ fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.

A biztosítottnak joga van
ˇ az egészségi állapota által indokolt,
ˇ megfelelő,
ˇ folyamatosan hozzáférhető és
ˇ megkülönböztetés nélküli
egészségügyi ellátáshoz.

A beteg szabadon megválaszthatja, hogy melyik kórházban veszi igénybe az ellátást (természetesen csak akkor, ha ezt egészségi állapota indokolja), és joga van arra is, hogy az ellátását végző orvost megválassza. Az orvosválasztás joga a kórházakban az intézet működési rendjének megfelelően gyakorolható.

A betegnek joga van arra, hogy a kezelőorvos által megállapított kórismével, a javasolt terápiával, valamint a kórházból történő tervezett elbocsátásával vagy máshova történő beutalásával kapcsolatban kezdeményezze más orvos által történő vizsgálatát, és kikérje annak véleményét.

 

2./ Az emberi méltósághoz való jog

Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani.

A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.

A beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

 

3./ A kapcsolattartás joga

A beteg kórházi elhelyezése során más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tarthat, látogatókat fogadhat.

A súlyos állapotú (aki önellátásra képtelen, vagy fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, vagy lelki krízishelyzetben van) betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon.

A 18 év alatti gyereknek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.

A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.

A fenti jogokat a beteg
ˇ a kórházban meglévő feltételektől függően,
ˇ betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és
ˇ a betegellátás zavartalanságát biztosítva
gyakorolhatja.

Ennek részletes szabályait – a jogok tartalmának korlátozása nélkül – a kórház házirendje határozza meg.

 

4./ Az intézmény elhagyásának joga

A betegnek joga van a kórházat elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. A távozási szándékot a kezelőorvosnak kell bejelenteni,

Ha a beteget a kórházból el akarják bocsátani, őt, illetőleg hozzátartozóját erről előzetesen tájékoztatni kell (lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően).

 

5./ A tájékoztatáshoz való jog

A betegnek joga van arra, hogy kezelőorvosától részletes tájékoztatást kapjon
ˇ egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,
ˇ a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, ezek eredményéről,
ˇ a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,
ˇ a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
ˇ a szóbajöhető egyéb eljárásokról, módszerekről,
ˇ az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,
ˇ a további ellátásokról, valamint
ˇ a javasolt életmódról.

A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre.

A beteg a tájékoztatásáról lemondhat, és joga van kijelölni azt a személyt, akit helyette tájékoztatni kell.

 

6./ Beleegyezés a gyógykezelésbe

Bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja. Invazív beavatkozás (műtét, infúzió, sugárkezelés) esetében a beleegyezés csak írásban érvényes.

A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.

Ha a beteg maga nem tud a kezelésbe beleegyezni (mert pl. eszméletlen, vagy zavart állapotú), és nem hatalmazott fel korábban senkit, hogy helyette a beleegyezés jogát gyakorolja, a kezelőorvosnak a beteg hozzátartozóit kell megkérdeznie arról, hogy beleegyeznek-e a kezelésbe. A hozzátartozók beleegyezését azonban csak az invazív beavatkozások előtt kell beszerezni (pld. műtét, minden altatással járó egyéb beavatkozás, citosztatikus kezelés, sugárkezelés stb.), és az általuk meghozott döntés nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát (így nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához, tehát a hozzátartozók egy fontos, a beteg további élete szempontjából jelentős műtét nem utasíthatnak vissza az eszméletlen beteg nevében).

Abban az esetben azonban, ha a hozzátartozók megkérdezése jelentős késedelemmel járna, és ez veszélyeztetné a beteg állapotát, a kezelőorvos saját belátása szerint dönt, nem kell megkérdeznie a hozzátartozókat.

 

7./ A kezelés visszautasítása

A nagykorú, cselekvőképes beteget általában megilleti az a jog, hogy bármely ellátást visszautasítson. Olyan beavatkozást, amelyek elmaradása előreláthatóan a beteg halálához vezet (un. életfenntartó vagy életmentő beavatkozás, pld. mesterséges lélegeztetés, mesterséges táplálás megszüntetése) csak akkor lehet visszautasítani, ha a beteg olyan
ˇ gyógyíthatatlan
ˇ súlyos betegségben szenved,
ˇ amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és
ˇ egy háromtagú orvosi bizottság (tagjai: a beteg kezelőorvosa, egy – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő -, a betegség jellegének megfelelő szakorvos, valamint egy pszichiáter szakorvos) a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a fenti feltételek fennállnak, továbbá
ˇ a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát.

A nyilatkozat akkor érvényes, ha
ˇ a beteg végig maga írja és aláírja, vagy
ˇ más írja (pld. géppel), a beteg és még két tanu aláírja (a tanunak nem kell tudnia, hogy milyen nyilatkozatról van szó, csak a személyazonosságot tanusítja!), vagy
ˇ közjegyző készíti el.

A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

 

8./ Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga, és az orvosi titoktartáshoz való jog

A beteg jogosult a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba (kórlap, lázlap, zárójelentés, vizsgálati leletek) betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni.

A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. A titoktartási kötelezettség “örök”, tehát nem ér véget sem a beteg ellátásának befejezésével.

A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből. Vannak azonban olyan esetek, amikor a beteg beleegyezése nélkül is köteles a kórház adatokat szolgáltatni (pl. bírósági, rendőrségi, ügyészségi, szakértői megkeresésre, bizonyos fertőző betegségek esetén).

A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik.

A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen.

 

9./ A beteg kötelezettségei

A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és intézményi rendet.

A beteg – amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi – köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint együttműködni, így tájékoztatni őket mindarról, amely fontos lehet a gyógykezelés szempontjából, a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani, az egészségügyi intézmény házirendjét betartani.

A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait.

 

10./ A beteg jogainak érvényesítése

A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál (kórház, rendelőintézet vezetője), illetve fenntartójánál (önkormányzat, országos intézetek esetében Egészségügyi Minisztérium) panaszt tenni.

Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget 10 munkanapon belül írásban tájékoztatni.

2000. január 1-je óta minden kórházban működik betegjogi képviselő. A betegjogi képviselő nem a kórház alkalmazottja, hanem az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálaté. Legfontosabb feladata az, hogy segítse a betegeket abban, hogy megfelelően élni tudjanak jogaikkal, illetve, hogy szükség esetén panaszuk megfelelő elintézést nyerjen. A betegjogi képviselő a beteg egészségügyi dokumentációjába csak akkor nézhet bele, ha erre a beteg (írásban) meghatalmazta, és természetesen őt is köti a titoktartás.