header

6725 Szeged, Kálvária sgt. 57.

Betegellátás:

+36 62 341 630

+36 62 341 634

+36 62 341 644

office.psych@med.u-szeged.hu

Intézetvezető:
Prof. Dr. Kálmán János

tanszékvezető egyetemi tanár,
az Orvostudományok Doktora

A kurzusokra és vizsgákra történõ jelentkezés: az ETR oldalán történik

Általános információk

„Élet van, csak nem lehet az anyagtól elválasztani. Az élet az anyagnak egy sajátsága, szerkezetének következménye. Olyan, mint a mosolygás. Mosolygás is van, de nem választhatom le azt az ajaktól, és nem tarthatom egyik kezemben, és a másikban az ajkat, mert a mosolygás nem más, mint az ajak játéka.”

Szent-Györgyi Albert


Leendő kollégáink többsége a pszichiátriával történő első találkozás előtt áll.

A mentális betegségek gyógyításának lehetőségei az egyetemes orvoslás egyik legnagyobb fejlődését mutatták be az elmúlt fél évszázadban, az idegtudományi kutatások lélegzetelállító eredményei pedig hétről-hétre többet árulnak el központi idegrendszerünk működéséről. Mindamellett még ma is tetten érhető némi bizonytalanság, ha a pszichiátria kerül szóba. Az ambivalencia gyökere talán ott keresendő, hogy ez az aktívan formálódó orvostudományi terület milyen széles spektrumot ölel át. Gyógyítja a viselkedés egyszerű, könnyen érthető és kezelhető panaszait, és megpróbál válaszolni az egyén, a család és társadalom legnagyobb terheit jelentő súlyos betegségekre. Eszköztárába tartozik úgy a molekuláris biológia, mint a lét kérdéseinek alapvető filozófiája.

Sokan azért választottuk a pszichiátriát hivatásként, mert az orvostudománynak ez az ága foglalkozik az emberi szervezet legkomplexebb szervének legmagasabb szintű működésével, mely meghatározza azt, hogy kik vagyunk. Van, akit elsősorban az idegtudományok térképének fehér foltjai érdekelnek. Mást a mélylélektani működések, az egyén és a környezet vagy a test és lélek kapcsolata. A legnagyszerűbb dolog azonban az, hogy a pszichiáter szeme előtt egyszerre lebegnek emberi mivoltunk ezen elválaszthatatlan ismérvei, valahogy úgy, ahogy Szent-Györgyi Albert is írja.

A pszichiátria ezért a medicina alapvető gyakorlatán túl komoly intellektuális forrásokat igénybe vevő terület, mely a kezelési protokollok és guidelineok korában is szabadságot ad az orvosnak.

A szakma legnagyobb nehézségei, kihívásai is e rétegzettségből, összetettségből adódnak. A pszichiáter a személyt, az individuumot kezeli, mely szociális kontextusából nem kiragadható. A elmegyógyászat nem operálhat a társadalmi folyamatok figyelembe vétele nélkül, mert a normalitást gyakran a tágabb peremfeltételek határozzák meg. A legnehezebb talán e határterületeken mozogni és úgy segíteni, hogy az összetett jelenségek reduktív medikalizációjától óvakodjunk. Emellett sok betegségnek még csak a tünettanát ismerjük, a pontos patofiziológiáját, idegtudományi alapjait nem. A pszichiáter is szereti a mérhető eredményeket, és kvantifikálható eltéréseket, melyek biztos referenciát jelentenek. Segíteni kell azonban akkor is, ha valami nem lesz mérhető, mert az ismert részek összessége nem adja ki az egészet.

Hallgatóink ideális esetben stabil neuroanatómiai alapok és lélektani ismeretek birtokában érkeznek, melyre építkezve az orvosi egyetem utolsó két évében megismerkedhetnek a mentális betegségek gyógyításával. Az elmúlt évek gyakorlata ugyanakkor azt mutatja, hogy a pszichiátria oktatásához az ismeretek nem optimális mélységűek, illetve egyes prekoncepciók kifejezetten hátrányosak. A célunk az, hogy az orvos az elme működésére ne fekete dobozként tekintsen, a kurrikulumot ennek megfelelően alakítottuk ki és a hallgatói visszajelzések fényében igyekszünk majd csiszolni.

A tantárgy az V. évfolyamon két szemeszteren keresztül, 2x14 óra előadás és ugyanennyi gyakorlat során készít fel a VI. évi szigorlat előtti 4 hetes klinikai gyakorlatra.

Előadások

A tantermi előadások látogatása ajánlott, helyszínük a Déli Klinikakert előadóterme. Az előadások a pszichiátriai kórképek diagnosztikus és kezelési folyamatát mutatják be, általában esetismertetésen keresztül. A teoretikus ismeretek elsajátítására A pszichiátria rövidített kézikönyve (szerk.: Németh Attila) a megjelölt forrás. A második szemesztert követő kollokviumon visszaadhatják az egyik részletes pszichiátriai kérdést (tételsor III. fejezete) azok a hallgatók, akik az év során az előadások 80%-án megjelentek. A második szemeszterben 7 előadás a pszichoterápia alapjaiba enged betekintést. Bármely előadás rögzítése adathordozón az előadó előzetes engedélye esetén történhet.

Gyakorlatok

A gyakorlatok látogatása kötelező, maximálisan elfogadható hiányzás a TVSZ szerint 25%, azaz pótlás nélkül egy gyakorlatról lehet hiányozni szemeszterenként. Felhívjuk a figyelmet az orvoslásban általános etikai normák tartására. A gyakorlatokon a mobiltelefonok kikapcsolása kötelező. Ügyeljenek a kirívó öltözködés elkerülésére, a társadalmi normák kereteit feszegető szubkulturális elemek mellőzésére. A humor fontos eszköz a gyógyításban, ugyanakkor a gúny nem megengedett, az irónia megértése egyes kórállapotokban hiányozhat. Fehér köpeny viselése az akut osztályokon kötelező.

A VI. éves gyakorlat a Pszichiátriai Klinikán két alternatív módon valósulhat meg. Az egyik lehetőség a tutori rendszer, melyben a hallgató korábbi gyakorlatvezetőjével a tutor osztályán tölti a szigorlati időszak háromnegyedét. A korábbi gyakorlatvezető akadályoztatása illetve a hallgató preferenciája szerint választható a forgó rendszer is: a Klinika eltérő profilú osztályainak munkájával hetenkénti váltásban ismerkedik meg a szigorló. A honlapról letölthető vázlat alapján három esetriport elkészítése kötelező, melyhez mellékelni kell a felhasznált pszichometriai módszereket és azok eredményét.

Erasmus programban történő részvétel esetén igazolást kérünk a gyakorlati képzésről, ennek hiányában a gyakorlatot pótolni lehet a gyakorlatvezető iránymutatásai alapján.

Demonstrációk

Az őszi szemeszterben demonstráción kérjük számon a pszichopatológia alapfogalmainak ismeretét, a sikertelen demonstrációt egy alkalommal lehet javítani. A demonstráció eredménye beleszámít az első félév gyakorlati jegyébe. A gyakorlati számonkérés másik részeként az utolsó gyakorlaton a Coospace-re előzetesen feltöltött tesztcsomagból 50 egyszerű választásos kérdést teszünk fel.

A második szemeszterben nincs demonstráció.

Vizsgák

A pszichiátriai tételsor 4 részből áll. Az első kettő a korábbi tanulmányokra építő, a pszichiátria megértéséhez nélkülözhetetlen idegtudományi és lélektani alapismereteket fedi le. A III. részben a részletes pszichiátriai, a IV.-ben a pszichiátriai terápia tételeit találják.

A kollokvium során 4 tételt húznak a hallgatók. Egy-egy tételt az I. és II. részből és kettőt a III. részből (a IV. – pszichiátriai terápia – rész tehát nem képezi a kollokvium részét). A sikeres kollokvium teljesítéséhez minden tételről legalább elégséges ismeretről szükséges bizonyságot tenni. Az előadások 80%-án jelen lévő hallgatók a III. rész egyik tétele helyett újat húzhatnak.

Visszajelzési lehetőség

Visszajelzésüket az oktatás színvonalának fejlesztéséhez örömmel vesszük.

 

Szeged, 2015. május 12.

V. évfolyam félévek elfogadásának feltételei

Hiányzás

Egynél több gyakorlatról való hiányzás esetén a félév teljesítését nem tudjuk elfogadni. A gyakorlat pótlása egy másik csoportnál történhet, vagy amennyiben ez nem megoldható, a pszichiátriai ambulancián, előre egyeztetett időpontban. Ezt a csoportvezetővel kell egyeztetni.

Írásbeli demonstráció

 

Féléves vizsga

Félév végén az előadások és a gyakorlatok anyagából 50 kérdésből álló tesztvizsgára kerül sor az utolsó gyakorlat keretében. Sikertelen tesztvizsga esetén a gyakorlatvezető szóbeli vizsgalehetőséget biztosít.

Hivatalos tankönyv

Németh Attila, Füredi János, Tariska Péter: A pszichiátriai rövidített kézikönyve (Medicina, 2011, ISBN: 9789632263212)

Külföldi pszichiátriai gyakorlatok elfogadása

A félév során külföldön tanuló azon hallgatók, akiknek a képzése nem tartalmaz pszichiátriai gyakorlatot, annak pótlására kötelesek. Ez ambulanciánkon történik a félév óráival megegyező óraszámban. A félév végi tesztvizsga teljesítése szintén szükséges. Az igazolt külföldi pszichiátriai gyakorlatot elfogadjuk, amennyiben a hallgató külföldön vizsgázott is, azt sem kell ismételnie.

Előadások - részvétel

Az előadásokon katalógust tartunk, s aki a félévenkénti 14 előadásból tizenkettőn részt vett, a kollokviumon egy szabadon választott tételt kicserélhet.

V. évfolyam tételsor

Letöltés

Segédanyagok a tételsorhoz

„Új pszichoaktív szerek” Designer drogok (2015.V.13.)

VI. évfolyam szigorlati időszak elfogadásának feltételei


A gyakorlat időtartama

A pszichiátriai gyakorlat 4 hét, melynek utolsó hete egyben a vizsgahét.

Gyakorlati beosztás

A pszichiátriai szigorlati időszak megkezdésekor minden hallgató választhat és nyilatkozik arról, hogy a négy hetes gyakorlati időt forgó, vagy tutorirendszerben szeretné eltölteni:

  • az SZTE Pszichiátriai Klinikán gyakorlatukat töltő hallgatók az akut, addiktológiai és rehabilitációs profilú osztályaink tevékenységében vesznek részt
  • a tutorirendszerben a hallgató egy klinikus-tutor mellett az adott osztályon teljesít 2 hetet, és 1 hetet tölt egyéb részlegünkön
  • a forgásosrendszerben minden részlegen 1 hetet tölt a hallgató

A gyakorlat elfogadásának feltételei

A hallgatók 3 kórrajzot kötelesek bemutatni a szigorlaton, melyek a szigorlati számonkérés részei. A vizsgán a három esetből egy kiválasztásra kerül, és erről az esetről a vizsgázó összefoglalóan beszámol, és kérdéseket kap.

A kórrajzot a szigorló készíti el, az egészségügyi dokumentáció másolatát (pl. MedSol) nem fogadjuk el.

A kórrajz tartalmazzon pszichodiagnosztikai tesztet, melyet a szigorló értelmezni tud.

Ügyeljenek arra, hogy a páciens azonosítására alkalmas személyes adatot a kórrajz ne tartalmazzon.

Szigorlati vizsgatételek

A 2014/2015 tanévben a VI. évfolyamos hallgatók a kollokviumról már ismert tételsorból vizsgáznak (kiegészítve a III. tételsorral).

A 2014/2015 tanévben pszichiátriai tanulmányaikat kezdő hallgatók az új tételsor szerint kollokválnak és szigorlatoznak.

VI. évfolyam tételsor (kollokvium, szigorlat) és irodalom

Irodalom

Kötelező irodalom

Vezérfonal:

Janka Z.: Váz-Lapok - Pszichiátriai elõadások kivonatai.
Tringer László: A pszichiátria tankönyve. (2. kiadás) Semmelweis Kiadó, Budapest, 2001.
vagy
N.C. Andreasen - D.W. Black: Bevezetés a pszichiátriába. Medicina Kiadó, Budapest, 1997.

Tanulasi segedanyagok:

Németh Attila: Pszichiátria - vázlatosan. Medicina, Budapest, 2010, ISBN: 978-963-226-307-6
Németh Attila -Füredi Janos (szerk.): A pszichiátria rövidített kézikönyve. Medicina, Budapest, 2011, ISBN: 978-963-226-321-2

A részletesebben érdeklõdõk számára:

Füredi János et al. (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. (3. átdolgozott bõvített kiadás) Medicina Kiadó, Budapest, 2003.

Tételsor

KOLLOKVIUM (I. és II. tételsor), SZIGORLAT (I., II. és III. tételsor)

I.ÁLTALÁNOS PSYCHIATRIA

I. ÁLTALÁNOS PSYCHIATRIA

  1. A psychiatriai interjú
  2. Psychiatriai anamnesis
  3. Mentalis status vizsgálat
  4. A perceptio zavarai
  5. A gondolkodás psychopathologiája
  6. Az affektivitas zavarai
  7. A psychomotorium abnormalitásai
  8. A memória és intelligencia psychopathologiája
  9. Laboratóriumi tesztek a psychiatriában
  10. Klinikai psychometriai skálák
  11. Psychodynamikus elméletek a psychiatriában
  12. Orvos-beteg kapcsolat
  13. Konfliktus és anxietas elhárító mélylélektani mechanizmusok
  14. Humán viselkedés a kultúra függvényében
  15. Csoport aggregatio hatása a humán viselkedésre
  16. Primer és secunder preventio
  17. Genetikai tényezõk psychiatriai betegségekben
  18. Neurokémiai eltérések psychés zavarokban
  19. A mentalis zavarok osztályozása
  20. A psychoterapiák alapelvei
  21. Dynamikus psychotherapiá
  22. Viselkedéstherapiák
  23. Csoporttherapiák
  24. Hypnosis a psychotherapiában
  25. Socialis rehabilitatio
  26. A biológiai therapiák alapelvei
  27. Antipsychoticus pharmacotherapia
  28. Antidepressiv gyógyszeres kezelés
  29. Anxiolyticus pharmacotherapia
  30. Electroconvulsiv therapia
  31. Etikai kérdések a psychiatriába
  32. Forensicus psychiatria
  33. A gyermek és adolescens psychiatria alapelve
  34. A gerontopsychiatria alapelvei

II. PSYCHIATRIAI BETEGSÉGEK

II. PSYCHIATRIAI BETEGSÉGEK

  1. Dementia
  2. Alzheimer-kór
  3. Vascularis dementia (MID)
  4. A delirium klinikai tünetei
  5. A dementia és delirium differenciáldiagnosztikája
  6. A delirium etiológiai tényezõi
  7. Amnesticus zavarok
  8. Opiát addictio
  9. Idegrendszeri nyugtatók és izgatószerek abususa
  10. Hallucinogenek és cannabis származékok addictiója
  11. Alkohol abusus és dependentia
  12. Alkohol megvonási syndroma
  13. Alkohol okozta központi idegrendszeri betegségek
  14. Paranoid schizophrenia
  15. Dezorganizált schizophrenia (Hebephrenia)
  16. Cataton schizophrenia
  17. Residualis schizophrenia
  18. Paranoid zavarok (Paranoia)
  19. Depressio
  20. Bipolaris affectiv zavar
  21. Cyclothymia
  22. Dysthymia
  23. Generalizált anxietas
  24. Pánik anxietas
  25. Phobiás neurosis
  26. Obsessiv-compulsiv neurosis
  27. Conversios neurosis
  28. Dissociativ állapotok
  29. Psychosomaticus betegségek
  30. Suicidium
  31. Personopathiák
  32. Sexualis dysfunctiók
  33. Nemi identitászavarok
  34. Paraphiliák
  35. Alvászavarok
  36. Impulsus control zavarok
  37. Anorexia nervosa
  38. Bulimia
  39. A mentalis retardatio klinikai jellegzetességei
  40. Mentalis retardatiót okozó metabolikus zavarok
  41. A mentalis retardatio nem metabolikus okai
  42. Autismus
  43. Separatios anxietas
  44. Viselkedészavarok gyermek- és serdülõkorban
  45. Iskola phobia
  46. Gilles de la Tourette betegség
  47. A gyermekkor specifikus fejlõdési zavarai
  48. Figyelemzavar/hyperactivitas (minimal brain dysfunction)

III. RÉSZLETES PSYCHIATRIA

  1. Sensoros deprivatio
  2. Psychológiai és fizikális dependentia
  3. A neurolepticumok extrapyramidalis mellékhatásai
  4. Anticholinerg mellékhatások a psychiatriában
  5. Alvásdeprivatio
  6. Progressiv relaxatio
  7. Ingerelárasztás. Implosios therapia
  8. Altatószerek használata
  9. A depressio epidemiológiája
  10. A bipolaris affectiv zavar epidemiológiája
  11. A schizophrenia epidemiológiája
  12. A dementia epidemiológiája
  13. Serotonin szerepe psychiatriai kórképekben
  14. Dopamin schizophreniában és parkinsonismusban
  15. A GABA és a benzodiazepinek kapcsolata
  16. Acetylcholin és cognitiv folyamatok
  17. Noradrenalin szerepe depressióban
  18. A neurotransmitterek synapticus visszavétele (reuptake)
  19. A psychiatriában releváns ionok membrántranszportja
  20. Receptorblokád és stimulatio a psychiatriában
  21. Neuroendocrin eltérések a psychiatriában/pharmacotherapiában
  22. Ikerkutatási stratégia a psychiatriai genetikában
  23. Adoptálási tanulmányok a psychiatriai genetikában
  24. Molekuláris genetikai módszerek a psychiatriában
  25. MMPI teszt (Minnesota Multiphasic Personality Inventory)
  26. Hamilton féle depressio skála
  27. Rövid psychiatriai becslõskála (BPRS)
  28. Mini-Mental State teszt (MMS)
  29. A suicidium és depressio összefüggései
  30. Cognitiv dystorsiók a depressiv gondolkodásban
  31. REM latencia és psychés kórképek
  32. Dexamethason suppressios teszt (DST)
  33. Fehérvérsejtszám és psychopharmacotherapia
  34. Fénytherapia
  35. Lithium prophylaxis
  36. Selectiv serotonin reuptake gátlók
  37. Monoamino oxidase gátlók és a diéta
  38. Atípusos antipsychoticumok
  39. A schizophrenia kettõs kötés elmélete (double bind)
  40. A tanult tehetetlenség (learned helplessness) teóriája
  41. Neuropathologiai eltérések Alzheimer-kórban
  42. Alexithymia
  43. Psychosocialis stress-tényezõk
  44. Életesemények szerepe psychés zavarok kialakulásában
  45. Elfojtás értelmezése a dynamikus psychiatriában
  46. A paranoid gondolkodás kialakulásának freudi teóriája
  47. Klasszikus és operans kondícionálás
  48. Attitûd és elõítélet
  49. A kommunikáció dyadikus interakciói
  50. Indulatátvitel és viszontindulatátvitel
  51. Projectio mechanizmus orvos-beteg kapcsolatban
  52. Sexualis dysfunctiók kezelése
  53. Családtherapia
  54. Mûvészeti therapiák
  55. Zárt és nyitott kérdések a psychiatriai interjúban
  56. Flexibilitas cerea
  57. Emotionalis elsivárosodás
  58. Az IQ értelmezése
  59. Synaesthesia
  60. Appetentia-appetentia és aversio-aversio konfliktusok
  61. Hypnagog és hypnopomp hallucinatiók
  62. Querulans paranoid tévkoncepció
  63. Holothym doxasma (delusio)
  64. Formicatio
  65. Tangentialis és circumstantialis gondolkodásformák
  66. A psychosis definíciója
  67. Tagadás mint elhárító mélylélektani mechanizmus betegségekben
  68. Pathologiás részegség
  69. Mentális retardatiót okozó lipid metabolismus zavarok
  70. Tic mint tünet a psychiatriában
  71. A férfi sexualis válaszreakció fázisai
  72. A nõi sexualis válaszreakció fázisai
  73. Pathologiás szerencsejáték szenvedély
  74. Az idõskor alkalmazkodási stratégiái
  75. Psychopharmacotherapiai alapelvek a geriátriában
  76. Az öregedés biológiai és psychológiai folyamatai
  77. Pseudodementia
  78. Psychiatriai tünetek belgyógyászati betegségekben
  79. Veszélyeztetett gyermekkori csoportok 80. Interjú és tesztfelvétel a gyermek és ifjúsági psychiatriába
  80. Specialis therapiás megfontolások a gyermekpsychiatriában
  81. Alkati típusok és psychés zavarok

További cikkek...

  1. Szakdolgozati témák

Alkategóriák

klinika1
klinika2