header

6725 Szeged, Semmelweis utca 6.
Intézetvezető: Prof. Dr. Varga Endre
Tanszékvezető egyetemi tanár
az orvostudomány kandidátusa

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A klinika története

Szegeden a baleseti sérültek korábban az egyetemi Sebészeti Klinikán, valamint a Városi Kórházban kerültek ellátásra. A helyzet a II. sz. Sebészeti Klinika 1952-ben történt létrejöttével és dr. Láng Imre professzori kinevezésével annyiban változott, hogy az ellátásban mindkét klinika részt vállalt. Kétségtelen azonban, hogy a II. sz. sebészeti Klinikán inkább azok gyűltek egybe, akik - szakmai érdeklődésük ill. külföldi intézetekben tett tanulmányútjuk révén - a sebészi tevékenységen túl inkább kötődtek a traumatológiához, míg az I. sz. Sebészeti Klinikán az ortopéd-sebészi beállítottságúak kaptak helyet.

Jelentős változást hozott dr. Fényes György professzor kinevezése a II. sz. Sebészeti Klinika élére, hiszen ekkor - 1971-ban - elkülönítettek már traumatológiai osztályt, vezetésével a Klinika igazgatója dr. Pálkó Györgyöt bízta meg. A tevékenység feltételi is változtak, ugyanis modern eszközök érkeztek a klinikára és mód nyílt új módszerek bevezetésére. A feladatok sokasodása az érdeklődés orientálódására is lehetőséget teremtett: lettek olyanok, akik elsősorban a kéz- és mikrosebészettel foglalkoztak, míg mások elsősorban a végtag- és csípőtáji törések ellátása vonzott. A fiatalok ez irányú lelkesedését két elkötelezett személy - dr. Endrődi János és dr. Nyirády László- támogatta. Ebben az időben került bevezetésre az operáló mikroszkóp és a speciális mikroműszerek használata, ekkor történtek a modern szemléletet tükröző ín-, majd idegvarratok, később az ujjak re- és transzplantációs műtétei. A másik csoport az ÁO kurzusokon a stabil osteosynthesis bevezetését, a csípőtáji törések ellátásának új módozatait szorgalmazta. Az első csípőprotézis-műtétek is ebből az időből datálódtak.

A betegforgalom örvendetesen szaporodott, így szinte sürgetővé vált a helyhiány orvoslása, amelyet a tanterem fölé épített két emelettel oldottak meg. Ezzel nyílt módja a mind több speciális feladatot ellátó I. sz. Sebészeti Klinikának, hogy először a baleseti sebészeti-, majd az ortopédiai betegellátást is fokozatosan átadja a II. sz. Sebészeti Klinikának, amely új ágy-összetételével 1981-től indult: 10 ágy jutott az ortopédiának, 50 ágy a baleseti sebészeti ellátásnak.

Prof. dr. Fényes György nyugállományba vonulása bejelentését és a tanszéki hirdetést követően 1983-ban hivatalosan megszűnt II. sz. Sebészeti Klinika és a továbbiakban Idegsebészeti Klinikaként működött. Ez első lépése volt annak az egyetemi törekvésnek, hogy a 90 ágyas szervezeti egység majdan - az Új Klinika Tömb felépülését követően - szétváljon. Az ugyanis látnivaló volt, hogy amíg nincs meg az önállósulása az egyes szakterületeknek, addig hivatalosan sem lehet őket, a tevékenységüket érdemben elismerni. Ennek elkövetkeztéig a részlegek az Idegsebészeti Klinikán belül némi szakmai függetlenséget élveztek, vonatkozott ez a betegellátásra a tudományos kutatásra és az oktatásra egyaránt. A Traumatológiai részleg vezetője dr. Sándor László, az ortopédiáé dr. Czipott Zoltán lett, a klinikát 1984 július 1-től dr. Bodosi Mihály egyetemi tanár vezette.

Az Új Klinika építése hivatalosan 1985-től kezdődött, de az előkészítő munkák, sőt az alapozás már 1984 őszén megindultak. Átmeneti építési szünet után az épület 1989 végére került olyan állapotba, hogy beköltözéssel számolni lehetett, a diagnosztikai eszközök telepítése miatt azonban az épületet 1990 májusától először az Ideg- és Elmeklinika, majd 1 hónap után immáron az Idegsebészeti Klinikáról leváló külön elhelyezést nyert tanszékek is birtokba vehették. Az Idegsebészeti Klinika 48, az Ortopédiai Klinika 64, míg a Traumatológiai Klinika 80 ágyon kezdte meg tevékenységét. A közbeeső időszak biztosított alapot ahhoz, hogy a tanszékek megfelelő felszereltséggel, kubaturával és kellően képzett személyzettel készüljön az új feladatok ellátására.

Elsőként az Ortopédiai Klinikát hirdették meg 1990-től, ugyanekkor a traumatológiai tevékenység függetlenítését a Traumatológiai Önálló Osztály létrehozásával indították. Vezetésére dr. Sándor László egyetemi docens nyert megbízást. Az Osztály felügyeletét 1994-től az ortopéd tanszékvezető dr. Mészáros Tamás professzor látta el megbízott igazgatóként. végül a 80 ágyas, megfélő baleseti állomással és műtői háttérrel rendelkező Traumatológiai Klinika élére 1995-ben dr. Simonka János Aurél nyert kinevezést tanszékvezető egyetemi tanárként.

1 ujklinika

A Szegedi Traumatológiai Klinika a betegellátásában ettől kezdve a legkorszerűbb módszereket alkalmazta. A hosszú csöves csontok rögzítésére a velőűrszegezések valamennyi változatát használja a klinika, a korábbi konzervatív módszerek háttérbe szorultak. A Klinika kialakította azokat a standardokat és protokollokat, amelyek szerint biztonságosan láthatók el a sérültek, a szövődmények számát sikerült csökkenteni. A mellkas sérültek ellátásában az Anesthesiológiai és Intenzív Therapiás Intézet munkatársaival olyan sürgősségi sebészi módszereket és agresszív korszerű lélegeztetést alkalmaztak, amely jelentős mértékben csökkentette a mortalitást. A Szegedi Traumatológiai Klinika megteremtette a plexus brachialis felnőttkori és szülési sérüléseinek kezelését, a pontosabb diagnosztikai és a különböző sebészi módszerek alkalmazásával. A medence sérülések kutatása és korszerű sürgősségi és rekonstrukciós ellátása is elismerten a Klinika profiljai közé tartozik. A gerinctörések sebészi ellátását is a Klinika traumatológusai végzik. A traumatológia művelése mellett a kézsebészeti tevékenység minden területén élenjáró a Klinika. Az elmúlt tíz évben a baleseti sérültek, a polytraumatizált és komplex traumás betegek ellátásában a társszakmákkal és azok képviselőivel olyan harmonikus együttműködés, csapatmunka alakult ki, mely a súlyos sérültek legmagasabb szintű ellátását biztosítja. A klinika orvosai és dolgozói a traumatológia széles spektrumát képesek művelni európai szinten.

A Szegedi Traumatológiai Klinika a graduális oktatásban az V. éves orvostanhallgatók részére oktatja a traumatológiát magyar és angol nyelven egy szemeszterben, valamint a III. éves gyógytornászok részére két szemeszterben. Az első éves orvostanhallgatóknak az elsősegély és korszerű újraélesztés oktatását magyar, angol és német nyelven végzi. A manikineken próbababákon az újraélesztés gyakorlatát is megszerezhetik a hallgatók. A posztgraduális képzés keretében a rezidensoktatás mellett rendszeresen szervez szakvizsga előkészítő-, szintentartó tanfolyamokat, továbbképző fórumokat, workshopokat.

A klinika tudományos tevékenységét jellemzi, hogy a klinika orvosai az elmúlt 10 évben 541 előadást tartottak hazai és külföldi kongresszusokon, 79 közleményt jelentettek meg, az összesített impakt faktor 23,998. A Klinikán két Ph.D. minősítés született ezen időszak alatt.

2 poly

A Szegedi Traumatológiai Klinika rendezte meg 1996-ban a Magyar Traumatológus Társaság vándorgyűlését Polytrauma címmel Szegeden. Az itt elhangzott előadások teljes anyagát, és a mai napig a legnagyobb multicentrikus polytraumatizált beteganyag statisztikai elemzését könyv formájában jelentette meg a Klinika. A Polytrauma könyv a mai napig aktuális ellátási elveket, protokollokat fogalmaz meg és tartalmazza a kongresszuson elhangzott kerekasztal vita anyagát, amelyen Vécsei professzor is részt vett. 2001-ben ismét Szeged rendezhette meg a Magyar Traumatológus Társaság Jubileumi ülését ugyancsak a polytrauma tárgykörében. 2002-ben a Klinika rendezte meg a Dél-Magyarországi Traumatológus Kongresszust, melyhez végül fél Magyarország csatlakozott. A traumatológus szakma jövőjének aktív formálása céljából rendezte meg 2004-ben a „QUO VADIS TRAUMATOLÓGIA" kerekasztal beszélgetést, mely napjaink aktuális szakmapolitikai kérdéseit tárgyalta. A II. sz. Sebészeti Klinika hagyományait ápolandó 2002-ben ismételten megrendezte a Klinika a „Lán Imre professzor emlékülést", ahol nem csak egy nagy sebészről emlékeztek meg, hanem a ma már több helyen vezető pozíciót betöltő tanítványok is méltóan bemutatkoztak. 2003. december 12-én dr. Vécsei Vilmos professzort, a bécsi AKH Traumatológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanárát a Szegedi Tudományegyetem Hoonoris Causa Doktorává fogadta.

3 ujkl

1991-ben Szegeden határoztatott el a Magyar Kézsebész Társaság megalapítása, melynek dr. Renner Antal professzor után két cikluson át dr. Simonka János Aurél professzor volt az elnöke. 2000-ben a Szegedi Traumatológiai Klinika rendezte meg a Magyar Kézsebész Társaság Vándorgyűlését, amelyen Göran Lundborg professzort a Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. A Magyar Kézsebész Társaság legnagyobb eredménye, hogy kitartó előkészítés után a Kézsebészeti (IFSSH) Világkongresszust 2004-ben hazánk megrendezhette Budapesten, amelynek szervezésében dr. Renner Antal professzor és dr. Szabó Zsolt főorvos mellett a Szegedi Traumatológiai Klinika tanszékvezetője is jelentős szerepet játszott.

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum Traumatológiai klinikájának tanszékvezető egyetemi tanárát, dr. Simonka János Aurél professzort a Magyar Traumatológus Társaság elnökévé választotta. A Magyar Traumatológus Társaság kapta meg a 2008-ban esedékes Európai Traumatológus Kongresszus rendezésének jogát, amelyben a Szegedi Traumatológiai Klinika jelentős szerepet kíván vállalni.

Dr. Simonka János Aurél

egyetem01
szte tik